A harcos vikingek vajon milyen folyadékkal örvendeztették meg magukat ellenségeik vérén kívül? Ha a vízre gondoltál, akkor csak viccelsz. Bár szerették a forrásvizet, a folyadékpótlásról az alkohol is gondoskodott.
Abban a hitben, hogy a túlvilági életük nappal csatákkal, este pedig ünnepségekkel telik, különösen Valhallában, hatalmas örömmel emelték magasba az aranyból vagy ezüstből készült, kézműves sörrel teli szarvakat a társasági összejöveteleken. Azonban még tisztázni kell, melyik alkoholos italt részesítették előnyben a vikingek. Ennek járunk most utána.
A mézsör (hydromel)
A vízből, mézből, élesztőből, gyümölcsökből, valamint gyógy- és fűszernövényekből készült mézsör az egyik legősibb alkoholos ital, amelyet az ember valaha fogyasztott. Maga a szó az ógörög húdôr (víz) és méli (méz) szavakból származik. Mivel a mézet vízzel keverték, ez egy erjesztett ital volt, amelynek alkoholtartalma 8 és 10% között mozgott, így lehetett könnyű, félszáraz, testes, boros, édes vagy bódító hatású is.
Mindazonáltal a mézsör legtöbbször csak a nagy alkalmakkor került elő. Mivel a mindennapi fogyasztáshoz szükséges mézmennyiséget nem volt könnyű összegyűjteni, ez elsősorban egy megtisztelő ital volt, amelyet a társadalom előkelő tagjai fogyasztottak.
Azt is fontos megjegyezni, hogy a viking nép úgy hitte, a mézsör Odinnal áll kapcsolatban. A legenda szerint ugyanis Odin isten ellopta a költészet pezsgő mézsörét, az ihlet forrását. Mivel az ital nagy hatással volt a kreativitásukra, nem is vetették meg.
@tanadelratto_idromele
A sör
A bátor, még a halállal szemben is rendíthetetlen viking harcosok nemcsak isteneiknek hódoltak. A sört is komolyan vették. Számukra a sör a háború, a győzelem és a halhatatlanság jelképe volt, ezért folyt bőven a lakomák alatt.
Egyes régi pogány hagyományok szerint a sörnek megvan az a Kapacitás-a, hogy felszabadítsa a viking harcosok szellemét és összekösse őket védőisteneikkel. Éppen ezért fogyasztották a vikingek a sört leginkább csütörtökön, Thor isten napján, aki a leghatalmasabb harcos isten és a viking panteon legmagasabb rangú tagja volt.
Csütörtökönként egy tölgyfa tövébe sört öntöttek áldozatként Thornak, az ősök szellemeinek és a természet világának szellemei számára.
@popuche_mangeusedecrayon
Árpából vagy más, tűzön sütött, majd megfőzött gabonából, fűszernövényekből és olyan élesztőkből készült, amelyek közel 9-10%-osra erjesztették az italt – a sört nagy mennyiségben fogyasztották a skandináv harcosok.
Az északi népek ezeknek a halhatatlan italoknak széles választékával rendelkeztek. Némelyiket kifejezetten bizonyos ünnepekre készítették, mint például a Yule-ra, a napforduló ünnepére, amelyből a karácsony ered, vagy a nyári napfordulóra, míg másokat különleges eseményekre, például születésekre vagy temetésekre főztek.
Mivel a mézsör megtisztelő és nehezen hozzáférhető ital volt, a sör maradt a vikingek által leggyakrabban fogyasztott alkohol, amellyel győzelmeiket, hagyományos ünnepeiket és védőisteneiket köszöntötték.
