A skandináv mitológiában Hel a halottak birodalmának, Helheimnek az istennője és úrnője. Hel a gonosz Loki isten és Angrboda óriásnő legfiatalabb gyermeke. Általában félelmetes boszorkányként ábrázolják, aki félig élő és félig halott (fél arca kékesfekete, a másik fele hús színű), komor és baljós arckifejezéssel.
Arca és felsőteste egy élő nőé, de combjai és lábai egy hulláéhoz hasonlítanak, foltosak és elszíneződtek. Hel az alvilágba került, miután az istenek elhurcolták. Helheimi csarnokát Eljudnirnak, a halottak házának nevezik, amely magas falakkal rendelkezik. Két szolgája Ganglati és szolgálója, Ganglot.
Hel mitológia
Volt idő, amikor Hel birodalmába kerülni talán elkerülhetetlen volt, de ezt nem büntetésként élték meg: Hel, Angerboda és Loki lánya, a skandináv halottak birodalmát irányítja. Ő az elhunytak lelkeinek őrzője. Akik tengeren vagy harcban haltak meg, más úti célt kaptak; mindenki más Helhez került, aki befogadta őket otthonába, Helheimbe, függetlenül attól, hogy életükben jók, rosszak, bűnösök vagy szentek voltak-e.
Hel birodalma nem egy kénköves, tüzes kínzókamra. Sokkal inkább egyfajta fogadó vagy állomás a halottak számára, bár ha valaki egyszer bekerült, soha többé nem távozhat. Helheim egy sötét, szürke, nyirkos és ködös birodalom: a hőség, mint büntetés fogalma a kereszténységgel együtt érkezett a déli, melegebb éghajlatokról. A skandinávok számára a meleg hiánya és a tavasz reményének elmaradása jelentette a pusztulást. Ennek ellenére Helheim egyes részei kényelmesebbek, mint mások: Hel ítélkezik, és ő dönti el, hová kerüljön az egyes lélek.
Hel és testvérei, a farkas Fenrir és a kígyó Jormungand, anyjuk, a boszorkány Angerboda nevelésében nőttek fel a Vaserdőben. A jóslat szerint a két testvér és nővérük egy napon pusztító sereget vezetnek majd az Ázok ellen. Odin, ismerve a jóslatot, “elhozta” őket Asgardba, hogy csapdába ejtse és megakadályozza a prófécia beteljesülését. Odin személyesen ragadta meg helt, és olyan messzire vetette, amennyire csak tudta: a halál birodalmában landolt, és annak királynője lett. Egy nagy csarnokban, Eliudnirban él, Helheim szívében.
Sorsa az volt, hogy lázadó szellemek és kísértetek felkelését vezesse. Hel álmokban jelenik meg, amelyek közül a leghíresebb Balderé, Odin fiáé. Három nappal halála előtt jelent meg neki, és (pontosan) megjósolta, hogy három nap múlva a karjaiba veszi. Mivel apja (Loki) hozzájárult Balder halálához azzal, hogy megmérgezte, nem tudni pontosan, mennyi belső információval rendelkezett Hel a jóslata előtt.
A skandináv halálistennőt, helt, más neveken is ismerik, mint például Hella vagy Hela. Több neve és alakja ellenére Hel a skandináv mitológia fontos alakja marad. Gyakran tekintik Niflheim (a sötétség) tulajdonosának, ahol azok a halottak laknak, akiknek az élete nem volt dicsőséges.
Leírások szerint bőre sápadt, mivel túl sokáig élt a sötétségben, arcán himlőhelyes nyommal. Emiatt jelenléte egyszerre titokzatos és megfélemlítő.
Az idő múlásával azonban sokan megkedvelték ezt az erős, de félreértett alakot, éppen a halandóságunkkal való kapcsolata miatt.
