Ymir a skandináv mitológia legelső teremtménye. Egy hermafrodita óriás, aki minden óriás őse, és mivel számos isten is az óriásoktól származik, Ymir az ő ősatyjuk is egyben. Óészaki nyelven az Ymir név „üvöltőt” jelent, egyes skandináv költeményekben pedig Aurgelmirnek is nevezik.
Az izlandi Snorri Sturluson szerint Ymir születése a Muspelheim (tűz) és a Niflheim (jég) találkozásához köthető a Ginnungagap szakadékban. Ymir később Audhumla tehén tejéből táplálkozott.
A többi óriást Ymir egymaga nemzette álmában, mivel hermafrodita volt. Egy nő és egy férfi született a hónaljából izzadó verítékből, egy fia pedig a lábaiból.
@Erica Louise Claire
Audhumla sóval táplálkozott. Egy nap a sóból kiszabadult egy lény, Buri, az első áz isten. Ő nemzette fiát, Borrt, aki feleségül vette Ymir egyik leszármazottját, Bestlát. Az ő egyesülésükből született odin, az ázok vezére, valamint két testvére, Vili és Ve.
Az isteni testvérek később megölték Ymirt, és vérébe fojtották a többi óriást. Berlgemir és felesége sikeresen elmenekült, és egy fa üregében rejtőztek el. A megmenekült pár később életet adott az óriások második nemzedékének.
YMIR, A VILÁG EREDETE
Az istenek Ymir holttestéből építették fel a kozmoszt. Húsából teremtették a földet, véréből az óceánokat. Csontjaiból a hegyeket, hajából pedig a fákat formálták. Végül a koponya részéből hozták létre az égboltot, amelyet négy törpe tart: északon Nordri, keleten Austri, délen Sudri és nyugaton Vestri.
Azok a lárvák, amelyek Ymir testéből táplálkoztak, törpékké változtak, így az istenek emberi alakot adtak nekik.
YMIR, A TITÁN
Ymir a teremtés előtti káosz megtestesítője. A vikingek számára ő idézi meg a Ginnungagap ürességét is. Sok néphez hasonlóan, akik a Teremtés könyvének első fejezetében említett „sötétséget a mélység színén” látják, őt is egyfajta semmiként ábrázolják. Mindazonáltal Ymir az a kulcsfontosságú elem, amelyre az istenek a világot építhették. Ő volt minden létező dolog alapja.
Ymir szerepe a skandináv mitológiában következetes, hiszen rendeltetése a káosz elvetése. Az óriások a káosz erői, amelyek mindig is fenyegették a rendet és a békét. Még az istenek által teremtett rendet is képesek voltak megdönteni a Ragnarök során.
Ymir nemcsak ezen konkrét sémán keresztül írható le, de halála is jelentőséggel bír a mitológiában.
@Dante.
Ez magyarázza azt is, miért mutatják be Ymirt hermafroditaként, aki önmagát nemzi. A nemek közötti különbség akkoriban még nem létezett. Az istenek később hozták létre a nemi különbségeket, hogy formát adjanak mindannak, ami korábban alaktalan és meghatározhatatlan volt.
Számos mítosz létezik a hermafrodita fogantatással történő teremtésről. A skandináv teremtéstörténet ebben a tekintetben hasonlít a göröghöz.
A Völuspá című északi költeményben a teremtés aktusát az „Yppa” szó fejezi ki, ami azt jelenti: „születni”, de azt is: „kinyilvánítani”. Így, Ymir nevének költői oldalával a skandinávok azt állítják, hogy az istenek azzal nyilvánították ki a világot, hogy kifaragták az Üvöltő holttestéből.
